Hogyan permetezzünk?

Dr Hause oktatóanyag permetező szerek szakszerű kiválasztásához, kikeveréséhez és használatához. A tudás és szorgalom csodákra képes.

Forrás: https://leanderfa.gportal.hu/gindex.php?pg=35045597

NÖVÉNYVÉDELEM: A KÓROKOZÓK, KÁRTEVŐK ÉS GYOMNÖVÉNYEK ELLENI VÉDEKEZÉS

A növényvédő szerek egy része szabadon forgalmazható, III. kategóriájú, amelyeket bárki megvásárolhat. Ennek ellenére a legnagyobb körültekintéssel kell bánni velük. Az I. és II. kategóriás készítményekhez kizárólag a külön erre jogosító engedély birtokában lehet hozzájutni. A házkerti szereket bárki megvásárolhatja, így olyan is, aki a növényvédő szerekről és alkalmazásukról a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkezik.

Formulák:
A növényvédő szer márkaneve mellett a legtöbb esetben található egy szám és/vagy egy egy-két betűs jelölés (pl. Champion 20 WG). A szám azt mutatja, hogy milyen arányban tartalmazza a készítmény a hatóanyagot. Ez a felhasználó számára tájékoztató jellegű információ, a számukra szükséges permetlészükséglet kiszámításánál nem kell figyelembe venni. A betűjelölés a szer formulájára utal, amely az angol elnevezés rövidítése. Ezek a következők lehetnek:

E=emulzió, EC=emulzió, koncentrátum,
S=szuszpenzió, SC=szuszpenzió koncentrátum,
CS=szuszpenzió koncentrátum, SP=vízoldható por,
L=folyadék, WP=vízben diszpergált por, WSC=vízben oldott koncentrátum, D=porozószer,
DP=por alakú permetezőszer, WG=granulátum.

Hatásmechanizmus: Az újabban a növényvédő szerek csomagolásán nem kell feltüntetni a készítmények hatásmechanizmusát, ennek ellenére jó, ha tisztában vagyunk vele:

Kontakt hatású növényvédő szer: A kontakt, azaz felületen ható növényvédő szerek a növény felszínén fejtik ki hatásukat, a növény nedvkeringésébe nem kerülnek be (pl. piretroidok)

Felszívódó növényvédő szer: A felszívódó növényvédő szerek bejutnak, és a nedvkeringés révén mozognak a növényben (pl. egyes szerves foszforsavészterek).

Mélyhatású növényvédő szer: A mélyhatású (lokoszisztémikus) növényvédő szerek bejutnak a növény egyes szöveteibe, de a nedvkeringéssel nem vándorolnak (pl. Flumite atkaölő szer.

A növény vegyszer érzékenységére figyeljünk oda a permetezéskor. Ezen az értjük, hogy van, amelyik növény pl. a rézre érzékeny (pl. szilva, barack) van, ami a kénre érzékeny (pl. szőlők közül az Otelló).

Keverhetőség: nagyon fontos, mert ha nem keverhetők, egyik szer tönkre teszi a másikat, esetleg az egész keveréket is. kritikus esetben akár perzselést is okozhat. Ezért tájékozódni kell a keverhetőségről, 3 szernél többet nem tanácsos keverni. A kezelések során a növényvédő szerekhez gyakran keverünk egyéb (nedvesítő, tapadás-és hatásfokozó) készítményeket, illetve lombtrágyákat is. A permetező szerek keverésekor sokszor már az is csoda, ha a permetlétartályban csomómentes, leülepedésre nem hajlamos levet kapunk. Rengeteg engedélyezett készítmény van ma forgalomban, a permetező szerek keverhetőségét a nagy választék, valamint a gyakori változás miatt, ma már lehetetlen táblázatba foglalni.

A növényvédő szert soha ne közvetlenül a permeté tartályba mérjük ki, és ne ott keverjük össze a vízzel, még akkor sem, ha van a tartályon térfogatbeosztás! A szűk nyíláson keresztül nehéz a permetszert tökéletesen eloszlatni, legfőképp akkor, ha az por alakú. A bekeverést térfogatbeosztással ellátott mérőedényben végezzük el!

Néhány szempontra azonban érdemes figyelni, hogy elkerüljük a végzetes hibákat:

1. A víz keménysége: permetlé készítéséhez az esővíz vagy lágyított, (ülepített) víz alkalmas.

2. A víz hőmérséklete: 15-21 C fok közötti legyen, hideg vízben ugyanis nehezen oldódnak a vegyszerek és más anyagok.

3. A permetlé-koncentráció: összességében 4-5 %-nál ne legyen több a vegyszer, mert az oldott részecskék egymásra kedvezőtlenül hatnak.

4. A keverési sorrend: először a por alakú, majd a folyékony halmazállapotú, végül pedig a permettrágyák és tapadásfokozó szerek kerüljenek a tartályba.

5. A törzsoldat: felhasználás előtt minden szert külön edényben, kis mennyiségű vízzel, csomómentesre keverjünk el, majd szűrőn keresztül öntsünk a permetező tartályba.

6. Lemosószerek: Az úgynevezett lemosószereket (Bordóilé, Bordóipor, Vegesol, Vektafid, stb.) sem egymással, sem pedig más növényvédő vagy hatásfokozó szerrel nem lehet keverni! A töménységre ezeknél is oda kell figyelni. A fel nem használt bekevert vegyszert minél előbb használjuk fel, mert tönkremegy.

A megadott töménységet használjuk, mert perzselhet a töményebb, a hígabb pedig nem elég hatásos. A lobtrágya is permetszer, csak az más hatóanyagokat tartalmaz (tápelemeket), a keverésnél ezt is figyelembe kell venni.

A szerek hatása akkor lesz értékelhető, ha a hatóanyag megfelelő koncentrációban, és minél egyenletesebb eloszlásban kerül a levelekre. Koktél készítésekor (amikor több szert egy menetben permetezünk ki) nő az oldat koncentrációja, ami szélsőséges esetben a permetező fúvókájának az eldugulását eredményezheti. De nem ez az egyetlen hibalehetőség. A felszívódó készítmények nem tudnak a növénybe bejutni, ha a cseppek idő előtt beszáradnak. E száradási folyamatot gyorsítja, ha túl tömény oldatot készítünk, de az is, ha a cseppeket túl apróra porlasztjuk. Itt az optimális középutat kell megtalálnunk: minél egyenletesebb legyen a csepp-elrendeződés, de ne száradjon meg idő előtt a permet a növényen.

Fontos, amikor permetezünk: melegben még az egyébként nem perzselő permetszer is perzselést okozhat. A nagy cseppek napon nagyítóként égethetik a leveleket. Minél egyenletesebben fedje a permet a növényt, mert úgy hatásosabb,ezt nagyon apró ködszerű permettel és tapadásfokozóval és irányított alulról felülről végzett szórással érhetjük el. A jobb minőségű permetezőfej, vagy a motoros permetező az igazi.

Ha fúj a szél permetezés közben, elfújja a permetet, esetleg pont az arcunkba. Ha permetezés után ráered az eső, lemoshatja a permetszert. 1-2 óra száradás után már kisebb a lemosás esélye.

Hatásuk szerint vannak:
- gombaölő szerek (fungicidek)
- rovarölő szerek (inszekticidek)
- atkaölő szerek (akaricidek)
- csigaölő szerek (molluszkicidek)
- rágcsálóírtó szerek (rodenticidek)
- talajfertőtlenítő, fonálféregírtó szerek (nematocidek)
- gyomírtószerek (herbicidek)
- fasebkezelő szerek

Egyéb szerek:
- riasztóanyagok (repellensek)
- csalogatóanyagok (attraktánsok)
- sterilező anyagok (kemosterilánsok)

Permetlészükséglet
A márkanév és a hatóanyag mellett minden esetben fel van tüntetve, hogy milyen kultúrában, mi ellen, és milyen dózisban használható a permetszer. Sajnos a nagyobb kiszerelésű szerek dobozán vagy zacskóján a töménység helyett sokszor a kg/ha vagy a l/ha adat szerepel. Ebből lehet visszaszámolni házkerti léptékre, azaz g/m2-re. Ám ebből még mindig nem derül ki, hogy a kiszámolt mennyiséget mennyi vízzel juttassa ki a felhasználó.
Vegyünk egy példát! A Dimilin 25 WP gyümölcsmolyok ellen - a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2008 I. című kiadványban szerint - őszibarackban javasolt dózisa 0,5 kg/ha. Kérdés: Mennyi növényvédő szert adagoljunk egy 10 literes permetlé tartályba?

A számítás módja a következő: Gyümölcsültetvényekben általában egy hektárra 1000 liter vízszükséglettel számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 kg Dimilin 25 WP 1000 liter vízhez elegendő. 10 literhez tehát ennek százada, azaz 0,005 kg = 5 g Dimilin 25 WP szükséges.

Ez a számítási mód a gombaölő szereknél is irányadó. Azonban a gyomirtóknál csak 300-400 liter vízszükségletből induljunk ki!

Várakozási idő: A csomagolóanyagon minden esetben feltüntetik a munkaegészségügyi és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, még akkor is, ha az nulla.

A munkaegészségügyi várakozási idő: napokban fejezi ki azt az időtartamot, amely letelte után védőfelszerelés nélkül lehet az állományban dolgozni. Ez 0-8 napig terjed.

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő: a permetezés és a betakarítás között kötelezően betartandó időt jelenti, szintén napokban. Ennek időtartama 0-60 nap lehet. A házkerti szereknek általában 0 vagy 2-3 nap a munkaegészségügyi várakozási ideje. Fontos megjegyezni, hogy a 0 nap mindkét várakozásnál azt jelenti, hogy csak másnap (tehát a permetezés napján még nem) lehet munkát végezni a területen, illetve betakarítani!

ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK: háromnál több készítményt nem szabad összekeverni. Gyomirtó szereket se keverjünk sem gomba, sem rovarölő készítményekkel! A tankkeverék nem tárolható, azonnal fel kell használni! Tüzjelzésre, tárolás biztonságára ügyeljünk.